Hogyan fotózzunk télen?
Az időjárás
A tél egyik legevidensebb velejárója, hogy hideg van. Ahogy mi magunk is melegebb ruhát öltünk, úgy a fényképezőgépet is melegen kell tartani. A hideg általában nem veszélyes a gépekre, de némelyik kenőanyaga besűrűsödhet, és a működésük pontatlanabbá válhat. A nagy hidegben gyorsabban merülnek az akkumulátorok és az elemek. Célszerű tartalék elemeket magunkkal vinni, és szobahőmérsékleten tárolni, amíg szükség lesz rájuk, például a nadrág zsebében, ahol a test hője segít melegen tartani az elemeket. A hirtelen hőmérséklet-változás is okozhat problémát, például ha hosszan tartó szabadtéri fotózás után szeretnénk egy fűtött étteremben folytatni a családtagok fotózását, akkor a hideg fényképezőgépre és az objektívre lecsapódó pára jelenthet gondot. Ilyenkor nem ajánlatos törölgetni az objektívet, mert csak elmaszatoljuk rajta a szennyeződéseket, rosszabb esetben megkarcoljuk. Hagyjuk inkább megszáradni a rajta lévő párát, és semmi esetre se vigyük ki újra a hidegre a gépet, amíg az nedves. A ráfagyott jéggel biztosan több bajunk lesz, mint a párával. A legokosabb, ha a gépet egész addig a fotóstáskában hagyjuk, amíg nem akarjuk használni, és használat után visszatesszük. A szabadtéri fotózás befejezése után ajánlatos két-három órára a táskában hagyni a gépet, amíg ott szép lassan átveszi a szoba hőmérsékletét. A jobb fotóstáskák nemcsak tárolják a fényképezőgépet, de szigetelnek és védik a kisebb fizikai behatásoktól, nedvességtől is.
Fénymérés
Téli fotózáskor technikai értelemben a legnehezebb dolgunk a fényméréssel, a helyes expozíció meghatározásával van. A hatalmas fehér felületek, mint például a hóval borított táj, könnyen becsaphatják a gépbe épített fénymérő automatikát, ami helytelen értékre állítja be az expozíciós időt, és a kép alulexponált, azaz túl sötét lesz. Sokszor elegendő, ha az elő- vagy középtérben lévő sötétebb tónusú témára fokuszálunk. Ha ez nem oldaná meg a problémát, ajánlatos egy középtónusú témán megismételni a fénymérést, és az itt kapott értékekkel fotózni a tájat. Ha nincs középtónusú téma a közelben, amin fényt mérhetnénk, akkor egy-másfél lépésközzel (fényértékkel) túl kell exponálni a felvételt, hogy helyes eredményt kapjunk.
A tél legkedveltebb fotótémái
A hólepelbe öltözött táj gyönyörű látványt nyújt. A ragyogó napsütésben, szikrázó hólepelben, kék éggel a háttérben készült felvételek tetszetőssé és pozitív töltetűvé teszik a képet, míg a ködös, párás időben, szórt fényben készült felvételekkel melankolikus, borongós hangulatot adunk vissza. Külön figyelmet érdemel a fentebb taglalt fénymérési mód, és a korábban már tárgyalt tájkép kompozíciós szabályainak alkalmazása. A hótakaró kiváló fényvisszaverő hatása miatt teltebb színekben örökíthetjük meg a napkelte és a napnyugta meleg, narancsos-vöröses színeit.
A téli sportok kiváló fotótémaként szolgálnak: a mozgás megörökítése nemcsak energiát kölcsönöz a képnek, de megismételhetetlenné is teszi. A síelés és a szánkózás gyors mozgásának megragadásához azonban fejlettebb technika szükséges. A tükörreflexes gépek esetében általánosan alkalmazott technika, hogy a gépet követőfókusz módba állítjuk, az exponálógombot félig lenyomva tartva messziről követni kezdjük a fotótémát, és amikor a legjobb a kép kitöltése, akkor exponálunk.
A jégbe fagyott táj apró részletei egyedi fotók elkészítésére nyújtanak kiváló lehetőséget. E kategóriában nem nehéz témát találni, és nem is kell messze utazni érte. Elég kimenni a szabadba, és keresni egy befagyott vízfelületet. A megfagyott világ formagazdagságának és a jégen visszatükröződő fények különleges játékának egyidejű megjelenítése a fotón már önmagában garancia a hatásos kép elkészítésére. A közelképek elkészítésének elengedhetetlen feltétele az állvány használata.
| << | Szeptember 2010 | >> | ||||
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
| 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
| 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
| 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
| 27 | 28 | 29 | 30 | |||
